A projekt tárgyának tartalmi összefoglalója

A projektben megvalósuló fejlesztés olyan repülőgép szimulátorokban használt kezelőszerveket céloz meg, melyek a másodlagos kategóriába tartoznak. Ezek az eszközök általában kisebb fókuszt kapnak a gyártók részéről, mivel az elbírálásuk a hatályos jogszabály szerint kevésbé kritikus. Ezért ezeket a meglehetősen komplikált és ezáltal drága eszközöket általában nem élethűen valósítják meg. Ha magasabb szimulátor kategória elvárásainak kell eleget tenni a legtöbb gyártó az eredeti repülőgép alkatrészek integrálásában gondolkozik. Ennek az egyértelmű előnyei ellenére rengeteg hátránya is van, mint például: Másfajta igénybevételre lett tervezve. Bizonyos kezelőszerveket a repülőgépen szinte soha nem használnak, míg szimulátoron - a vészhelyzet gyakorlása miatt - rendszeresen. Az eredeti alkatrészeknek nem kell meghibásodást (mechanikai blokkolást, törést) szimulálnia. Rendkívül drágák - mivel többszörösen túl biztosított mechanikai és elektronikai rendszereket tartalmaznak. Nem könnyű őket szimulátor környezetéhez integrálni - zárt szoftveres protokollok, licenszelt mechanikai megoldások, stb. Nincs bennük validáló-mérő rendszer (a repülőgép alkatrészeket idővel cserélik és felújítják, míg a szimulátor alkatrészeket mérés alapján validálják) Fontos ugyanakkor figyelembe venni azt, hogy a szimulátorokra vonatkozó nemzetközi - első sorban EASA - jogszabályok - változnak. Cégünk reprezentálja magát az EASA fórumán, legutóbbi workshopon egyértelmű döntés született arról, hogy a jövő alacsonyabb kategóriájú szimulátoraira vonatkozó jogszabályok a típus-specifikus irányba fognak eltolódni, lehetővé téve ezzel azt, hogy egy FNPT kategóriájú gépen (ami eddig csak általános procedúrák oktatására volt engedélyezve) típusspecifikus oktatásokat is végezzen a képző szervezet. Ehhez viszont előírás lesz a megfelelő, az eredeti repülőgépével azonos, kezelő szervek használata. Ez az új, ebben az évben megjelenő jogszabály, egy űrt fog képezni a piacon. Jelen piaci feltételek között nem ismerünk olyan gyártót, aki hatékony megoldást tudna adni ennek az űrnek a betöltésére. Mi célnak tűztük ki, hogy egyfelől a saját szimulátorainkhoz másfelől a szabad piacra gyártsunk - az új jogszabályi környezetnek megfelelő - másodlagos vezérlőszerveket. A projekt megvalósításához felhasználjuk a cégünk eddigi komoly fejlesztési hátterét, valamint a professzionális repülőgép szimulátorok gyártása terén szerzett tapasztalatát. Eddigi projektjeink között elsődleges repülőgép kezelő szervek szimulálása volt megtalálható. Ennek a projektnek az eredményeit ma is sikerrel használjuk több termékünkben is. A nem megfelelő kezelőszervek elveszik a tanuló pilóta fókuszát a feladatról, ezzel csökken a tréning hatékonysága. A jelen projektben ezeket a szempontokat szem előtt tartva fogunk - az eredeti eszközökkel tökéletesen megegyező minőségű - másodlagos kezelő szerveket fejleszteni.

A projektben repülőgép szimulátorok másodlagos kezelőszerveit valósítjuk meg. A kifejlesztett eszközök a következők:

ívelőlap (Flaps) kezelőszerve: a fékszárny olyan mozgatható felület a repülőgép szárnyainak kilépő élein, amely kiengedési fokozataitól függően egyre jobban növeli a szárnyak felhajtóerejét. A mozgatását végző eszköz passzív biztonsági megoldást tartalmaz arra, hogy a fokozatokban kirakható felületeket ne lehessen véletlenül kiválasztani. Ugyanakkor védve van az ellen is, hogy egy fokozatot kihagyjon a pilóta. Mechanikai megvalósításánál figyelembe lett véve az is, hogy a kezelőszerv a repülőgép mozgása és megjelenő erők hatására ne mozduljon el a kiválasztott pozícióból.

Áramlásrontó (Speedbrake) kezelőszerve: a féklap a repülőgépeknél használt ellenállás-növelő áramlásrontó szerkezet. Szimulátorunkban a szárnyféklap kezelőszervének megvalósítása szerepel (ezt a féklapot használja a legtöbb utasszállító repülő). Ez az eszköz egy komplex mozgássort lehetővé tevő kezelőszerv. Mechanikailag védve van a véletlen kibocsájtás valamint a visszahúzás ellen. Funkciója ugyanakkor az automata leszálló aerodinamikai fékrendszer élesítése is. A mozgáspályája egy pontján egy mechanikai zár található, amely a kar lenyomásával oldható. Ez akadályozza meg a fék 50%-on túli véletlen kiengedését, mely bizonyos műveletek közben veszélyes lehet.

Orrfutó kormány (Tiller). A repülőgépeket a földön többféleképpen lehet és kell vezetni:

Alacsony sebességnél egy speciális kormány (mely működésében valamelyest hasonlít az autókban használt kormányhoz – sebesség függően vezérli az orrfutó szögét). Ezt az eszközt hívják Tiller-nek.

Közepes sebességeknél pedálok valamint a pedálok által vezérelt oldalkormány válik hatékonnyá.

Nagy sebességnél csak az oldalkormány hatékony.

Az orrfutó kormányzására használt mechanikai eszköz egy mechanikailag csillapított körmozgást végző, autókormányra emlékeztető kezelőszerv. Kapitány valamint elsőtiszt oldalon is jelen van a repülőgépben. Mechanikailag egy egyértelmű középállást kell érzékelni (breakout force), majd elforgatással hatványosan arányosan nehezedik a pilóta kezén az erő. Ennek a szimulálására speciális karokat és nemlineáris rugókat kell használni. A végállásból elengedett kormányt egy lassító/csillapító tag fékezi. Az eszköz (az eredeti repülőgépben is) elektromos jeleket ad ki, ezt komputer dolgozza fel és továbbítja a jeleket az orrfutót működtető hidraulikának.

Futómű vészkiengedő (Landing gear gravity extension lever). Repülésbiztonsági szempontból nagyon fontos a futómű vészkiengedésének az oktatása. Ehhez az eredeti repülőgépeken alkalmazott rendszereket a lehető legpontosabban kell szimulálni. Ez az eszköz, szinte minden FNPT kategóriában egy egyszerű kapcsolóval van helyettesítve. Az eredeti repülőgépeken egy jóval komplikáltabb eszköz van használatban, amely minden rendszert kikerülve nyitja a futóműaknát és oldja a futórögzítő mechanikát. Ezt a folyamatot a repülőgépekben lévő futómű vészkiengedő kinyitásával, majd megfelelő irányú és fordulatú forgatásával lehet végrehajtani. Mivel az eredeti szerkezet több méternyi huzalt mozgat, zárakat nyit, stb. a másolatnak is tartalmaznia kell ezeket a hatásokat. Megfelelő érzetet kell adjon a végén, hogy a kerék kioldó mechanika visszahúzódott és a kerék elkezdett kimozdulni a zárolt helyzetéből.

Tolóerő szabályozó/üzemmód kapcsoló (Thrust). Ez az eszköz szolgál a szimulált repülőgép típus hajtóműveinek tolóerejének szabályozására. Mivel azonban a típus számítógép vezérelt repülőgép, a repülésben hagyományos értelemben vett analóg tolóerő szabályozáson felül különböző a repülési fázisokra vonatkozó üzemmódok között szükséges kapcsolni. Az eszköz továbbá visszajelzést kell adjon a repülőgép magassági kormányának kompenzációjának mértékéről, melyet a vezérlő számítógép működtet a robotpilóta aktiválását követően.

A megvalósított termékeket gyakorlatilag minden szinten alkalmazni lehet a jelen jogszabály szerint. Tehát a legalacsonyabb kategóriától a magasabb, típus-specifikus kategóriáig megfelel a hatályos jogszabályoknak. Más szimulátor gyártók felé is szeretnénk értékesíteni. Mivel hiánytermékről beszélünk, várható a gyártmányokat magas nemzetközi érdeklődés fogja jellemezni. A magyar gazdaság szempontjából a megvalósult termékek ipari fejlesztési export-eredményként jelennek meg.

A projekt regionális beruházás keretében létrejövő fejlesztés, a hatvani telephelyünk új műhellyel történő bővítését és a prototípusok előállítását támogató géppark telepítését teszi lehetővé. Az így létrehozott infrastruktúrával azon túl, hogy a projekt során kifejlesztett prototípusok előállítását hatékonyabb módszerekkel tudjuk megvalósítani, cégünk korábbi kutatás-fejlesztési tevékenységei eredményeként előállított termékek továbbfejlesztését.